• mozgókép készítési alapismeretek
• videó • vágás • üzemtan
• hangmérnöklés • vágáselmélet

NLE - a stációk

Nyomtatóbarát változat

Összefoglalva a vágás főbb lépései:

- a muszter beírása az ingest;

- a muszter rendezése a loggolás;

- nézzük mi lesz belőle, rakjuk össze körülbelül: a draft/rough (durva, nagyjából) vágás;

- a vágás finomítása, kialakul a végleges hossz;

- a feliratozás, a grafikai elemek beillesztése;

- hangkeverés;

- a kontrasztok, képek színvilágának beállítása: a fényelés;

- a végtermék leszámoltatása: export.

A lista sorrendje nem feltétlen egyezik a végrehajtás időrendjével, és sokszor egyszerre csinál mindent a vágó, képez, hangoz, feliratoz, és még a fényeket is állítja.

 

Akkor lássuk akkor kicsit részletesebben:

A média háromféleképpen szokott a gépbe kerülni:

- digitalizálás: régi szalagok, filmek beírásával;

- fájlmásolással;

- fájl-konverzióval, importálással. (=amikor a szofvter a maga képére alakítja a nyersanyagot: SD-t felkonvertálja HD-re, vagy fordítva a nagy bontásúból csinál kicsit, a CD-audio 44 kHz mintavételezéséből csinál 48-at, az mp3-ból AIFF-et, egyszóval olyat, amivel utána könnyen tud dolgozni.) Ezeket a másolgatási műveletekeket szokták kis hanyagsággal ingestálásnak nevezni.

Amikor mindez már benn van a gépben, akkor jön a rendezgetés: a vágó ismerkedik a nyersanyaggal. Kiválogatja a jó snitteket, elővág néhány jelenetet, a számjelzésű fájlokat átnevezheti, kommenteket, színeket rendel bizonyos típusú muszterekhez (zöld a jó, piros a nagyonjó, stb). Külön binekbe teszi a zenéket, a grafikákat, egy jelenet összetartozó snittjeit, ahány vágó és ahány produkciótípus, annyi jó, egyéni rendszert lehet ilyenkor kialakítani. Ez a loggolás.

Ha már minden világos, mink van és mit szeretnénk, akkor egy gyors vázlatot dob a vágó az időszalagra, hogy lássa, mi mire hogyan következik, hogyan hat, milyen hosszt ad ki a dolog első közelítésben? Hogy mutat hangban, tempóban? Ez a draft/rough vágás. (mj. A draft más értelemben is hasznátatik: a nem teljes felbontásban való munkát is jelenti: HD-t SD-ben, 4K-t SD-ben, stb. Ez arra jó, hogy ne a nagyméretű fájlokkal kinlódjon a gép, akkor amikor pl. bélyegkép méretben nézzük egy laptopon. Vagy a 4K-t nézzük HD-n. Minek ha úgysem látszik. Kisebb fájlméret, fürgébb gép. Gyorsabb az audio-hullámalak kirajzolás, nem akadozik a lejátszás, folyékonyabban a meló ilyenkor.)

Ha működni látszik a sztori akkor jön a finomítás: a végleges képsorrend, ritmus, tempó és hossz kialakítása. Ez a finomítás.

Ha ez is megvan akkor újra vissza a timeline elejére és jöhet a fényelés: ha pl több kamera dolgozott akkor egymáshoz húzogatni az óhatatlanul különböző színvilágokat. Vagy a koncepciónak megfelelően módosítani a hangulaton (hidegebb-melegebb tónus). Ez a fényelés.

Ha ez is megvan akkor újra vissza a timeline elejére és jöhet a hangozás: az audió-szintek beállítása. Ez a hangkeverés.

És kb. ekkor van kész a kreatív része a dolognak, ekkor jön az egy fájlba másolás művelete: az export.