• mozgókép készítési alapismeretek
• videó • vágás • üzemtan
• hangmérnöklés • vágáselmélet

Fórum a Filmkelle Facebook oldalán. 

Katt az "f" logóra!

A hanggal mindig baj van

A hanggal mindig baj van.  Egyrészt nem látható. Másrészt a készülékgyártók sem dolgoznak a kezünk alá. Olyan leleményes apróságokkal bosszantják a mozgóképügyéreket mint pl. a minijack hangbemenet a kamerán, (aki nem érti bátran olvasson tovább) vagy a menük menüje alá eldugott felvételi hangerőszabályzó, már ha tettek rá/bele olyat egyáltalán. 

Ha egy forgatáson eldurran egy lámpa mindenki érti miért álltunk le.  Ha a hanggal van valami baj és elkurjantja magát a hangos ember „álljunk le” akkor az meglepetésként hat, összenézünk, nem történt semmi, nem hallottunk semmit mi lehet a baj, mit talált megint az az izgága ember.  Ja egy mobiltelefon némára állítva hívást fogad és ott van a hangfelvételen az a rettegett jellegzetes rattata rattata nyééééé digitális ciripelés.  Már ha van hangos ember.  Az a botos, fülhallgatós fazon meg a haverjai a kamera sötét oldalán...  Mert sokszor nincs.  És fülhallgató sincs senkinél és csak otthon derül ki, hogy nincs hangja a képnek, vagy értelmezhetetlen a hangfelvétel.  Ez az egész hang ügy olyan mint a sokat emlegetett tiszta ablak – háziasszony  jogviszony.  Addig nem olyan fontos, addig nem tűnik fel, amíg nincs a kosz az üvegen.

Gyakran látom, olyan kollégák akik briliáns megoldásokkal állnak elő plánozás, világítás, képkeretezés, a vizualizáció terén, könnyen zavarba jönnek egy-egy felvételi szituáció hangi, hangosítási megoldásával kapcsolatban.  Ez persze érthető, aki mozgóképészetre adja a fejét, az többnyire a vizualitás egyéb mezői felől érkezik ebbe a mi szép új világunkba.  Ami itt most következik, azt egy valamikori kameraman tanfolyamra, ezeknek az újonnan érkezőknek készítettem mint hangtechnikai alapvetést.  Valamikor még abban a korban amikor tűzoltótömlő vastagságú kábelek kötötték össze a kamerát a rögzítőgéppel és amikor a legkönnyebb vállkamera is nyomott vagy tizenkét kilogrammot.  Nagyot változott azóta ez a digitális-, kamerás-, videós-világ, de érdekes módon alig kellett átdolgoznom az akkor leírtakat.  A mikrofonok és a hang világa még mindig többé kevésbé a régi elvek szerint működik ma is.  Míg a videót ma már USB-n szedjük ki a kamerából, a hangot befelé még most is ugyanúgy az XLR vagy Jack dugóval csatlakoztatjuk mint húsz éve.  És van olyan mikrofonom ami idősebb mint az operatőr aki a képet veszi...

Az oldalsó menügombokban vannak a főbb fejezetek.  A működési elvek és a karakterisztika megértése után már eleget tudunk ahhoz, hogy elmerüljünk a zajok tengerében.  Ha már tudjuk, hogy hova, hogyan és miért tesszük a mikrofont megérkezünk a drót másik végére.  Ott is vár ránk néhány buktató a kamera oldalán: kicsi, nagy, talán még az Indián is.  Előbb-utóbb lesz menügombja a magunk között csak hangmérnökpótléknak emlegetett Kompresszor Limiter nevű kollégának is.  És egy fontos dolog az elején: ami most következik az képletmentes övezet.  Merülünk a fizikába, mert fizika lesz ez a javából, fény, hang, hullámok, rezgések, nem tehetek róla, de ez a tv/film/videó felvétel ezzel kezdődik.  Hogy mivel folytatódik azt sok következő lecke fogja majd elmondani valahol a vágászat fejezettől kezdődően, vagy inkább valahol másutt és talán nem is itt a neten, de ez most itt a kezdet.  Szóval  fizikázunk, de úgy hogy nem matekozok benne.  Akár a vega séf és a finom pörkölt... hús nélkül.

  • mikrofonok periódusos rendszere, törzs, osztály, faj, működési elv
  • és karakterisztika szerint
  • zajok, a szél és a négyzetes távolságfüggvény
  • szimmetrikus, asszimetrikus, valami fantom a drótok között, kicsi, nagy, vonal, és a(z in..) mikrofon.  Meg az a híres Jack família...
  • analóg-digital

 

jön még talán

  • egy mese a limiterről