A dinamikus meg a kondenzátor
Néhány gondolat a hangról és annak rögzítéséről:
A hang: rezgés. Amikor halljuk, akkor a levegő rezgése. A hang felvételekor ezt a rezgést elektromos rezgéssé alakítjuk. A fülünk és a mikrofon is úgy működik, hogy egy kifeszített hártyát: a fülben a dobhártyát, illetve a mikrofonban membránt mozdítja meg a levegő rezgése.
A mikrofonok osztályozása nem Linné, hanem
a működési elvük szerint:
A dinamikus mikrofonban az előbb említett membránra egy tekercset erősítenek. Vékony rézdrótból úgy körülbelül 10-20 menet feltekernek egy gyűrű alakú műanyagdarabra, majd ezt a műanyag gyűrűt felragasztják a membránra. Végül ezt a tekerccsel felszerelt membránt beépítik egy erős állandómágnes mágneses terébe. A levegő rezgése rázza a membránt, vele együtt mozdul a tekercs. Az általános iskolában tanult módon: amint vezetőszál mozdul el mágneses térben, azonmód elektromos delej keletkezik. És a delej nagyon hasonlóan rezeg benn a drótban, pont úgy váltakozik, mint ahogy az őt létrehozó levegő rezeg. A levegő rezgése így elektromos rezgéssé alakult át. És ez a mikrofon feladata.
Itt a képen, egy ősöreg dinamikus mikrofon belét mutatom. Az alumínium belső házon körbefutó lyukak mögött sejlik át a vékony, kékes színű, áttetsző, műanyag membrán. És a hozzánk közel eső lyukban ott vöröslik, ott csillan meg a membránra erősített vörösréz-huzalból készített tekercs maga.
Az állandó mágnest az alumínium kupola alatt, a membrán mögött, középen a tekercs határolta gyűrű belsejében szokták elhelyezni.
A kondenzátor mikrofonról azt kell tudni, hogy létezik egy rádióalkatrész az úgynevezett kondenzátor ami két, egymással párhuzamos fémlapból áll. Ennek az alkatrésznek egy elektromos tulajdonsága változik aszerint, hogy a két fémlap milyen messze van egymástól. Ha úgy építjük meg ezt az alkatrészt, hogy az egyik fémlap egy vastag fémtömb, a másik pedig egy ezzel párhuzamos, nagyon finom vékony fém-hártya (membrán) akkor a hangrezgés, a levegő rezgése képes lesz változtatni a hártya távolságát a fémtömbtől, követve a levegő rezgését, ezzel változtatva az alkatrész elektromos tulajdonságát, a rögzítendő hanggal arányosan. A képen jól látszik a védőháló alatt mint egy kis apró kerek pergődob ott a kör alakú kifeszített dobhártya, a kondenzátor-mikrofon lelke, közepén az egyik kivezetéssel, azon a dróton jön ki a jel az alkatrészből. A mikrofonban egy áramkör figyeli az így felépített kondenzátor elektromos viselkedését és a rezgéssel, a két fémlap épp aktuális távolságával arányos elektromos jelet ad a mikrofon kimenetén.
Előnyök, hátrányok:
A dinamikus mikrofon hátránya: a membránra erősített tekercs miatt vastagabb, erősebb mechanikai felépítésű, emiatt érzéketlenebb, nagyobb energiák képesek csak megmozgatni azt a membránt. (Meg van az ellenerő, az a fizikai törvény, ami miatt nem lehet örökmozgót építeni de ez itt és most messzire vezetne…) Működési elvéből adódóan könnyen összeszed elektromos tereket: a világosítók fényerőszabályzója, transzformátorház, digitális kütyük elektromos tere búgásként, percegésként könnyen a felvételre kerülhet.
Előnye: De nem megy tönkre, ha koppan a betonon, bírja a strapát. Nem igényel tápfeszültséget, a kamerába bedugva szól és kész.
A kondenzátor mikrofon hátránya, hogy tápfeszültséget igényel, foglalkozni kell vele. Nem elég csak bedugni a kamera oldalába: van-e a nyelében elem és az jó-e, a komolyabbak nem elemről mennek, ad-e a kamera tápot ki a mikrofon-bemenetre és azt vajon hol kell bekapcsolni, van 12 Voltos és 48 Voltos táplálási rendszer, az épp használni kívánt mikrofon vajon melyiket kéri... Sok-sok buktató amitől élete első forgatásán csak a kaján medvebrummogást hallja málnatövisek szaggatta fejhallgatójában az egyszeri filmes.
A vékony, finom membrán könnyen sérül, egy leejtés végzetes lehet. Többek között ezért is gyönyörű szivacsos ékszerdobozokban tarjuk, szállítjuk őket… Előny viszont, hogy sokkal érzékenyebbek, a finom membrán jobban követi a levegő rezgéseit, szebb hangot közvetít. A kamera szempontjából fontos még, hogy nagyobb jelet ad.