• mozgókép készítési alapismeretek
• videó • vágás • üzemtan
• hangmérnöklés • vágáselmélet

Illesztések

avagy az illeszkedő vágás talán, illesztő vágás? A match cut egy másik megközelítése.

 

A sürítés vázlatpontnál már volt szó a match cut – match frame értelemben való használatáról.  Tehát arról hogy egy jeleneten belül vagy valódi több kamerás felvétel nézőpontjai között váltogatok az időben szinkron időpillanatok között, vagy emulálom egy kamerával a jelenséget és ügyes plán és időpillanat választással átsegítem a nézőt a téridő lyukadásain.  Ott tehát az történt, hogy megnéztük, megmutattuk a többi nézőpontból is, hogy hogyan látszik ugyanaz a történés, pillanat.  A jeleneten belül.  Ez tehát a match frame értelme.  Láttuk azt is, hogy emulálható a többkamerás felvétel az egy kamerával is úgy, hogy többször játszatjuk el a szereplővel ugyanazt a jelenetet és más-más kameraállásból rögzítjük azt.  Ügyes vágással meglepően nagy eltéréseket lehet eltüntetni, azokat az óhatatlanul előálló mozgás-, mimika-, beszéd-, testtartásbeli különbségeket amik abból adódnak, hogy mégiscsak emberek és nem time-code vezérelt robotok játszanak nekünk.  Az, hogy alapvetően egy kamerával veszünk annak nem a spórolás az oka (kamerabérlet, még egy operatőr tiszteletdíja) hanem elsősorban a világítás.  Íme a példa: ami szemből egy hihetetlenül erős, plasztikus, érzelemgazdag fényjáték a színész arcán, az a másik kamera-állásból, oldalról, az egyik fény irányából már egy semmilyen, lapos filmképet ad. 

Ez a két kép nem csalás talán egy tizedmásodperc filmidő illetve valós idő van a kettő között ugyanabban a helyszínben, ugyanis ez egy televíziós stúdiófelvétel két kockája: vágás előtt-után pár kockával.  Egymás után illesztve a kettőt a vágás szinte kiált a világosítói „csalás” után, a második beállítás követeli a fénybeli korrekciót.  Akkor lesz hihető a nézőnek az, hogy ugyanott, ugyanakkor készült a két felvétel, ha beavatkozunk a fényviszonyokba, nem hagyjuk érintetlenül a helyszínt.

Akkor most jöjjön a match cut jeleneten kívülre vágás értelemben.

A példa Wire (Drót) c. sorozat főcím szekvenciájából való.  (Most meg miért fényképek? A Csőből, WireLower2 kolléga feltöltéseiből kiszedett állókockák ezek...)  A match szó itt most összeillik, hasonlít, harmonizál értelemben használtatik. 

Itt a kompozíció, az ábrázolat alakja a hasonlító paraméter.  Lehet a két képet vágni is egymásra, itt az alkotó finom áttűnést választott, erősítve a kettő közötti kapcsolatot.  Két egymástól teljesen különböző kép, más helyen, más a színe, mindene.  Az egyik egy megfoghatatlan fényjáték egy elektronikus műszeren, már csak egy vizualizációja valami jelnek, hangnak talán.  A másik egy erős, fizikai valójában megfogható, nehezen elnyűhető anyag.  És benne van minden amit eddig beszéltünk a vágászatról: plánra plán, működik a kulesov-effektus, az eizensteini intellektuális montázs, indul a nézői agyalás: apró pici, megfoghatatlan jelek mint erős kötelékek kötnek össze...  A Drót epizódjaiban a lehallgatás, a telefónia, a jelek a drótban tematika fontos szerepet játszik, nem véletlen, hogy a főcím első két képe ezt vetíti előre.

Match cut előállításakor hasonlíthat bármi.  A mit-mire belbecs oldal végén hivatkozott futó lány klippjében az ott felhangnak nevezett szereplői mozdulat volt az illesztést inspiráló tényező.  A Pete klipjében 0:38-nál a csont és az űrhajó mozgás- és alaki hasonlósága adja a „match hatást”. (A 2001 Űrodüsszeia Kubrick mester opusa természetesen, Pete csak citálja mint oly sokan mások akik a tankönyvi példákat keresik a film témakörben.)